Már több mint egy évtizede van lehetőség arra, hogy személyi jövedelemadónk 1+1 százalékát az általunk megjelölt civil szervezetnek és/vagy egyháznak ajánljuk fel, a statisztikák szerint azonban még mindig kevesen, a jogosultaknak csak körülbelül a fele él ezzel a lehetőséggel, és emiatt évi 3-6 milliárdot buknak el csak a civil szervezetek (lásd az ábrát, forrás: szjaegyszazalek.blog.hu).
Éppen ezért az Atecéged.hu sorba vette a legfontosabb tudnivalókat, íme:
1. Ki rendelkezhet?
-
Bárki jogosult adójának egy százalékáról rendelkezni, aki személyi jövedelemadó bevallást tesz, függetlenül a bevallás formájától. (Nem csak a magánszemélyek, hanem az egyéni vállalkozók és az őstermelők is nyilatkozhatnak. Sajnos az evás egyéni vállalkozó értelemszerűen ki van zárva ebből a körből, hiszen az ő személyi jövedelemadóját elnyeli az eva.)
2. Miről lehet rendelkezni?
-
Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része.
-
Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem. Ide tartozik átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem és az adóalapkiegészítés.
3. Miről nem lehet rendelkezni?
-
Nem tartoznak az összevont adóalapba a különadózó jövedelmek (például az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, kamatjövedelem), az egyéni vállalkozó vállalkozói személyi jövedelemadója (a vállalkozói kivét kivételével), így ezekről a jövedelmekről nem lehet rendelkezni.
-
Az 1 százalék alapját csak a ténylegesen határidőben megfizetett adó képezi. Tekintettel arra, hogy az éves bevallással egyidejűleg gyakran nem keletkezik fizetési kötelezettség, mert évközben adóelőlegként már levonták a jövedelemből, ez az adó már megfizetettnek minősül. Természetesen ha van különbözet, akkor azt az adóbevallási határidőig meg kell fizetni.
Még több izgalom adóbevallás-ügyben:
4. Milyen szervezetek javára lehet rendelkezni?
-
kedvezményezettet két csoportból - civil szervezetek és egyházak - lehet választani
-
mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze
-
ha valamelyik csoportból nem választunk kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot adjunk be, mert az egyik 1 százalék nem irányítható át a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára (az azonos csoportból választott két kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozat mindegyike érvénytelen)
A civil kedvezményezettek csoportjába azok társadalmi szervezetek, alapítványok, és közalapítványok tartoznak, amelyek legalább 2 éve közhasznú tevékenységet (kimelten közhasznú szervezet 1 éve) folytatnak. Ebbe a körbe tartoznak azok a kiemelt költségvetési szervek is (idén a
Magyar Kármentő Alap is), amelyeket a törvény tételesen felsorol. A rendelkezéshez a szervezetek 11 jegyű adószámára van szükség, ezeket első maguktól a kedvezményezettektől lehet beszerezni.
A kedvezményezettek másik csoportjába azok a bejegyzett egyházak tartoznak, amelyeket az adóhatóság által technikai számmal látott el, valamint az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzatok. A rendelkező nyilatkozaton k a kedvezményezett 4 jegyű technikai számát kell feltüntetni. A technikai számokat az adóbevallás útmutatója, és az adóhatóság honlapja is tartalmazza.
5. Hogyan lehet rendelkezni?
-
A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, nem kell külön borítékba tenni.
-
Aki adóbevallást vagy egyszerűsített bevallást ad, a nyomtatvány megfelelő oldalának (Egysza lap) kitöltésével rendelkezhet.
-
Ha valaki csak egy kedvezményezettet szeretne megjelölni, a másik rubrikát ne töltse ki.
-
Aki elektronikusan, nyomtatványkitöltő program segítségével tölti ki a bevallását, szintén a nyomtatvány részeként rendelkezhet.
-
Az internetről letöltött nyomtatvány ki is nyomtatható és postán is beadható, de elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül is eljuttatható az adóhatósághoz.
-
A bevallással együtt, de nem annak részeként is lehet külön lapon rendelkezni az egy százalékról. Erre az adóhatóság külön rendelkező lapot rendszeresített „10egysza”, ami szintén továbbítható elektronikusan.
-
Amennyiben valakinek meghatalmazottja (például könyvelője) készíti a bevallást, az adóhatósághoz azt is be kell jelentenie, hogy a rendelkező nyilatkozat elektronikus továbbítására meghatalmazottja jogosult.
A fentiekből következik, hogy az idén aki a bevallás részeként, vagy bevallásával együtt rendelkezik, nem kell borítékkal bajlódnia.
-
Akiknek a bevallását a munkáltató készíti el, a rendelkező nyilatkozatot továbbra is borítékban adhatják át a munkáltatónak legkésőbb május 10-ig. A május 10-e után átadott borítékokat a munkáltató nem köteles átvenni. A munkáltató a lezárt borítékokat sértetlenül, legkésőbb május 20-áig adja át az adóhatóságnak.
FONTOS! A rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. Amennyiben valaki fentiek szerint nem rendelkezett, egy lezárt, adóazonosító jellel ellátott borítékban, postán vagy személyesen juttathatja el nyilatkozatát az adóhatósághoz május 20-ig.
6. Kinek a javára rendelkezzek?
Ha még nincs olyan civil szervezet vagy agyház, akit ismersz, kedvelsz, akkor az alábbi helyeken kereshetsz magadnak szimpatikus szervezetet és egyházat:
Van tapasztalatod az ügyben? Oszd meg a többiekkel is!