Adóbevallás 2011: 5 példa a szuperbruttó kiszámítására

Idén először szerepel a bevalláson  (1053) a szuperbruttósításnak nevezett adóalap-kiegészítés. A szuperbruttósítás azt jelenti, hogy az adó alapját úgy kell meghatározni, hogy az összevonás alá eső jövedelmet meg kell szorozni 1,27-tel. Vannak  azonban olyan adóterhet nem viselő járandóságok, mint például a nyugdíj, amelyek beleszámítnak az összevont jövedelembe, de adóalap-kiegészítést nem kell fizetni rájuk, így változatlan összegben kell beszámítani az adóalapba. Tovább bonyolítja aszámítást, hogy ha olyan jövedelmünk is volt, amit az igazolt bevételek és költségek alapján határozunk meg, vannak ugyanis olyan esetek ahol a jövedelem teljes egészére, és van hogy csak a 78 százalékára kell számolni az adóalap-kiegészítést.

Az adóhatósági tájékoztató szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel rendelkező adózónak a munkáltatói, kifizetői igazolása alapján a („b”), („c”) és az („a”) oszlopot kell kitöltenie, ha nem használja a program által felkínált segédszámítást. A kitöltő-ellenőrző program az („a”) oszlopba beírt adóalap-kiegészítés alapja után kiszámolja és a („d”) oszlopban megjeleníti az 1,27-szeres adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet.

A bevallás kitöltő-ellenőrző programja további segítséget nyújt azoknál a jövedelmeknél, ahol az adózó a megszerzett bevétellel szemben költséget számolhat el. A bevétel („b”) és a költség („c”) oszlopok kitöltését követően a program automatikusan az („a”) oszlopba beírja az adóalap 100%-os alapját, melyet  a bevallást készítője felülírhat, ha valamely jövedelmének a 78%-át veheti figyelembe az adóalap-kiegészítés alapjaként. Az („a”) oszlopba beírt összeg nem lehet kevesebb a bevétel és a költség különbözeteként kapott összeg 78%-ánál, illetve nem lehet több a különbözet 100%-ánál. Ezt a program a kitöltést követően ellenőrzi.

Az adólap-kiegészítés kiszámítását az adóhatóság különböző jövedelemtípusokkal illusztrálja:

1. Munkaviszonyból származó bérjövedelem

A munkavállalónak 2010-ben munkaviszonyból származó bérjövedelem adóalapjaként 3.810.000 forintot igazoltak a 10M30-as igazolás 1. sor („d”) oszlopában, ami az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg. Az igazolás 1. sor („a”) oszlopában szereplő 3.000.000 forint az adóalap-kiegészítés alapja (a bér összege).

Az 1. (a munkaviszonyból származó bérjövedelem) sor („a”) oszlopba a 3.000.000 forintot beírva a program az 1,27-tel való szorzást elvégzi és a („d”) oszlopban megjeleníti a 3.810.000 forintot.

Ha a 10M30-as igazoláson nincs feltüntetve az („a”) oszlopban az adóalap-kiegészítés alapja, akkor azt a bevallás kitöltőjének kell kiszámolnia. Az összevont adóalap összegét a jövedelem 1,27-szereseként kellett meghatározni. Ezért az igazolás („d”) oszlopában feltüntetett összeget el kell osztani 1,27-el. 3.810.000: 1,27 = 3.000.000.

2. Külföldi foglalkoztatótól szerzett más bérjövedelem

Az  adózó más bérjövedelem címén 2010-ben külföldi illetőségű foglalkoztatótól 1.000.000 forint – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel – járulékalapot képező jövedelmet szerzett.

Az adózó köteles a társadalombiztosítási járulék bevallására és megfizetésére (költségként nem számolhatja el, és nem is térítik meg számára), ezért a bevallás 4. (más bérjövedelem) sorának az („a”) oszlopába az 1.000.000 forint 78%-át kell írnia, azaz 780.000 forintot. A program a beírt összeget felszorozza 1,27-tel és a („d”) oszlopban megjelenik a 990.600 forint.

3. Nevelőszülői díj

2010-ben nevelőszülői díj címén 240.000 forintot fizettek  az adózónak, ami adóterhet nem viselő járandóság.

Az adóterhet nem viselő járandóságokra nem vonatkozik az adóalap-kiegészítés, változatlan összegben kell az összevont jövedelmekbe beszámítani! A 19. (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj, anyasági támogatás) sor („b”) oszlopba a 240.000 forintot kell beírni.

4. Önkéntes nyugdíjpénztári kifizetés (nem nyugdíjszolgáltatás)

Az igazolás alapján az adózó az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól 635.000 forint nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, amely egyéb jövedelemként (17. sor) adóköteles.

A 635.000 forint egyéb jogcímen adóköteles kifizetés után az  adózó köteles a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett összeg 78%-át kell az adóalap-kiegészítés alapjaként figyelembe venni, azaz 495.300 forintot.

A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie és a 1053-09-es lapon kell bevallania a 287. sor („e”) oszlopában.

Ezen kívül az adózó 2010-ben önkéntes kölcsönös biztosító pénzár tagjaként 100.000 forint munkáltatói adományban részesült. A 100.000 forint egyéb jövedelem az adóalap-kiegészítés alapja is egyben, mivel ez után az adóznak nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie.

A fenti jövedelmeknél a segédprogram a („b”) - („c”) oszlopok különbözetének 100%-át írja az („a”) oszlopba, melyet az adózónak kell felülírnia (495.300 + 100.000) 595.300 forintra. A felülírást követően a program elvégzi az 1,27- tel szorzást, és a („d”) oszlopba beírja az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget.

5. Önálló tevékenységből származó jövedelem: megbízási díj, ingatlan bérbeadás

Az adózó egy cég megbízása alapján többször tartott szakmai előadást, melyből a bevétele 1.200.000 forint volt. Költségként 130.000 forintot tud érvényesíteni számlái alapján. Emellett ingatlan bérbeadásból is származott jövedelme. Az ebből származó bevétele 2.000.000 forint, költségként számlák alapján 600.000 forintot számol el.

Adózónak a 10. (önálló tevékenységből származó jövedelem) sort kell kitöltenie a következők szerint. A 10. sor („b”) oszlopába írandó összeg (1.200.000+2.000.000) 3.200.000 forint, a („c”) oszlopba a költségek együttes összege kerül (130.000+ 600.000) 730.000 forint.

Ha az adózó jelöli a segédszámítás használatát, a kitöltő-ellenőrző program automatikusan beírja az („a”) oszlopba a bevétel és a költség különbözetét, a 2.470.000 forintot. Amennyiben egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie, és ezt a közterhet költségként nem érvényesíti, akkor az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének (2.000.000-600.000), azaz az 1.400.000 forintnak a 78%-át kell az adóalap-kiegészítés alapjaként figyelembe vennie. Ezért a program által beírt összeget korrigálnia kell. Az 1.400.000 forint 78%-ához, azaz 1.092.000 forinthoz hozzá kell adnia az előadásból származó (1.200.000 -300.000) 1.070.000 forint jövedelmét. Az („a”) oszlopban tehát 2.162.000 forintra kell korrigálni a program által „felkínált” összeg.