Adótörvények a parlament előtt

Telefonadó

A távközlési adóról szóló törvényjavaslatot a napokban el is fogadják  a képviselők, hiszen az új adónemet már július 1-től bevezetik. A júliusi adót várhatóan szeptember 20-ig kell befizetniük a szolgáltatóknak.

A július 1-jétől hatályos törvény arról rendelkezik majd, hogy az indított hívások havonta 10 perc adómentességet élveznek. Az ezen felüli időtartamra hívásonként és megkezdett percenként 2 forintot, illetve minden küldött üzenet után is 2 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak.

Az adó összege havonta a magánszemélyek hívószámáról indított hívások, küldött üzenetek után legfeljebb 700 forint lehet, a nem magánszemély előfizetőhöz, és a szolgáltatóhoz tartozó hívószám esetén pedig maximum 2500 forint. Mentes lesz az adó alól a segélyhívás, az adománygyűjtő szám hívása, üzenetküldés adománygyűjtő számra, és a teszthívás. Az adó alanya a szolgáltató lesz.

Tranzakciós illeték

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslatot is; az illeték mértéke 1 ezrelék lesz.

Illetékfizetési kötelezettség terheli az átutalást, beszedést, készpénz be-, és kifizetést, a készpénzátutalást, okmányos meghitelezést (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltását. Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás esetén az illeték mértékét az MNB által a teljesítési napra közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

Nem kell illetéket fizetni az állampolgár egy bankban vezetett saját, eltérő számlák közötti pénzmozgása, az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési művelet, és a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési műveletek után. Az illeték hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, továbbá a kincstári körben végzett pénzforgalmi szolgáltatásokra, illetve a bankközi műveletekre.

A törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed majd ki.

Az illetékfizetési kötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató állapítja és fizeti meg havonta, azt állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be, fizeti meg az állami adóhatóság számlájára, legkésőbb a teljesítés napját követő hónap 20. napjáig. A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.

Biztosítási adó

Az egységes biztosítási adóról szóló javaslatot is tárgyalja a parlament. A tervezet szerint az adó mértéke a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál a biztosítási díj 30 százaléka, cascónál 15 százaléka, vagyon- és balesetbiztosítási szolgáltatás nyújtásánál 10 százaléka.

A biztosítási adó három közterhet vált ki: a biztosítókat terhelő pénzügyi intézmények különadóját, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást. Az adó nem terheli az életbiztosításokat, továbbá a betegségbiztosítást.

Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye Magyarország. Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező, vagy a harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is.

A biztosító az adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.

A törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.

Adósaláta

Az adózást érintő egyes törvények módosításáról szóló saláta-törvényjavaslatban visszaköszön a Széll Kálmán Terv 2.0 néhány eleme, de több részletszabály is módosul az adó- és járuléktörvényekben.

A kisadók száma csökken: 2013-tól megszűnik a közforgalmú gyógyszertárakat és a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző intézeti gyógyszertárakat terhelő gyógyszertár szolidaritási díj.

Szintén a Széll Kálmán Terv 2.0 programnak megfelelően bevezetik a pénzforgalmi számla nyitásra kötelezett vállalkozások egymás közti kifizetéseinek körében a készpénzteljesítés korlátozását.

Módosul a szövetkezetekre vonatkozó szabályozási környezet is, lehetővé válik az új típusú szociális szövetkezetek gyors és olcsó létrehozása. Ezek a szövetkezetek a munkából kirekedt hátrányosabb helyzetű személyek számára biztosítanak munkalehetőséget, ezért indokolt, hogy e tevékenységhez adómentesség kapcsolódjon. A javaslat ezért az szja-törvény adómentes bevételeket tartalmazó mellékletének új jogcímmel való kiegészítését kezdeményezi.

A javaslat kezdeményezi az adóelőleg megállapításához kapcsolódó nyilatkozattételre vonatkozó szabályok pontosítását. A régi szabályozás szerint nem volt egyértelmű az, hogy nem kell mindenkinek nyilatkoznia, akinek a jövedelme meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Ezért a tervezet szerint csak annak a magánszemélynek kell nyilatkozatot tennie, akinek a jövedelme évközben már meghaladta a jelzett összeget, és erre a korábban megszerzett jövedelmére nem számoltak adóalap-kiegészítést. Erre azért van szükség, hogy az szja-bevallás benyújtásakor ne legyen különbség a jövedelem tényleges adója és az abból levont adóelőleg között. Az új szabály az egy munkáltatótól - kizárólag munkaviszonyból - származó jövedelmet szerző magánszemélyekre nem vonatkozik, így nekik ilyen adóelőleg nyilatkozatot nem is kell tenniük.

A járuléktörvényhez egy olyan - visszamenőleges hatályú - szövegpontosítási javaslatot tesz a kormány, amely egyértelművé teszi, hogy a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban, illetve balettművészeti életjáradékban részesülő személyeknek nem kell saját maguk után havi 6.390 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük. Ők - más tb- vagy szociális ellátásban részesülőkhöz hasonlóan - alanyi jogon jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, és utánuk az állam fizeti meg a járulékot.

A jövőben a javaslat szerint nem minősülhet az adószám megállapítását megakadályozó, kizáró oknak az az adótartozás, amely jogerős adóhatósági határozaton alapul, de a határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő még nem telt el. Ugyanez vonatkozik arra is, ha az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen még nem zárult le.

Az adóhatósági iratok kézbesítési véleleméről az adóhatóság az ügyfélkapunk keresztül értesíti az adózót, illetve a NAV honlapján is 15 napra közzéteszik az irat tényleges átvételét elősegítő adatok. Szintén az adózók számára kedvező változás, hogy a vélelem megdöntésére irányuló kérelmet a NAV honlapján való közzétételtől számított 15 napon belül akkor is be lehet nyújtani, ha egyébként a határidő már eltelt volna, vagy abból 15 napnál kevesebb lenne hátra.

A javaslat - annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációs terheket csökkentse - a belföldi összesítő jelentésben számlánként részletesen jelentendő adatokat - például a partner adószámát - értékhatárhoz (500 ezer forint áthárított áfához) köti. Ehhez kapcsolódik a javasolt módosítás is: 2013-tól fel kell tüntetni a számlán a vevő adószámát, ha az áthárított adó az 500 ezer forintot eléri.

(forrás: MTI, Atecéged.hu)