- Szeretne még több online vásárlót, megrendelőt? Kérjen ajánlatot! Kampányok, weboldalak, webshopok, Facebook-megjelenések, okostelefonalkalmazások.
- Szeretné hogy flottul menjenek céges jogi, adó- és könyvelési ügyei? Forduljon szakétőinkhez!
Mi lesz veled, ha adót csalsz? Most megtudod!
Eddig is százezer forintos összegnél húzták meg az adócsalás határát, ebben tehát nincs változás. Persze ha minden ilyen ügyben nyomozást rendeltek volna el, ahhoz a jelenleginél többször nagyobb apparátus és jóval nagyobb börtönkapacitás kellett volna. Elméletileg eddig is lehetett százezer forintos adócsalás felett börtönt kapni (2-8 évig), de persze nem ez volt a jellemző. Mi hát az újdonság?
Könnyebben csíphetnek el
A kiszabható büntetés felső határát 10 évre szeretnék emelni, de nem ez a legfontosabb a Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda közgazdásza, Kocsis Zoltán szerint. Sokkal inkább az, hogy a jövőben nem adócsalásról, hanem költségvetési csalásról beszélünk majd. Ebbe a fogalomba pedig belegyúrtak a csalásból és az adócsalásból is, és sokkal általánosabbá vált, mint eddig. Hogy ez mit jelenthet?
Lesznek olyan szabályszegések, amelyek eddig csak csalásnak minősültek, nem adócsalásnak, ezután viszont költségvetési csalásnak minősülnek majd. Azzal, hogy a költségvetési csalás tágabb fogalom lett, mint az adócsalás, az is várható, hogy valószínűleg egy kicsivel könnyebb lesz az adóhivatalnak megállapítania az adócsalás tényét. És ez azt is jelenti, hogy könnyebben csíphetnek fülön egy-egy kerülő úton járó adózót, mint eddig.
Felpörgött a NAV
A Dr. Vilmányi Ügyvédi Irodánál egyébként úgy látják, hogy a btk. módosítás azt a célt is szolgálja majd, hogy minél több büntetőügyet lehessen indítani, illetve könnyebben lehessen a tényállást egy ügyre ráhúzni. Tapasztalataik alapján már az idén is megtöbbszöröződött a tényállással nyomozásra átadott ügyek száma. Korábban az adóhatóság (APEH) és a nyomozóhatóság (VPOP) külön működött, ők január elsején egyesültek a Nemzeti Adó- és vámhivatalban (NAV). Míg az egyesülést megelőzően az APEH átadta az adócsalások kivizsgálását a VPOP-nak, ma már ezt házon belül vizsgálják. Sőt, az sem ritka, hogy akár már a revízió elején kopogtathatnak az adónyomozók. Lerövidült tehát a szolgálati út, aminek hatását már most is lehet érezni, például a büntető ügyek számának emelkedésében. Az ügyvédi iroda tapasztalata szerint legalábbis az utóbbi időkben minimum négyszer-ötször annyi adónyomozást indított az új szuperhivatal, mint korábban az elődje.
Valaki megtéveszti az adóhatóságot abból a célból, hogy adót egyáltalán ne vagy a jogszabályban előírtnál kevesebb adót kelljen fizetnie.
Ez megvalósulhat aktív magatartással is: pl. valaki fiktív számlákat felhasználva számol el költségeket és ezzel az általa fizetendő adó összegét csökkenti; ugyanakkor passzívan is elkövethető: pl. valaki nem tesz bevallást, pedig kellene. De ide tartozik az is, ha valaki pl. nem vall be áfát (nullás bevallást tesz), holott kellene.
Előrelátóbb lett az adóhivatal
Azzal is szembesülhet az adózó (mint ahogy az ügyvédi irodához fordulók többször tapasztalták, mióta a NAV megalakult), hogy már az adóellenőrzés megindítása előtt illetve az elején házkutatást rendelnek el, lefoglalják az iratokat, nehogy eltüntessék azokat az adózók. Ezt akkor teszi a NAV, ha szerintük az iratok vagy bizonyítékok eltüntetési lehetőségére, szándékára utaló jel van, függetlenül attól, hogy ez valós vagy nem valós félelem.
Kocsis Zoltán szerint szemléletváltozás is van ezek mögött a dolgok mögött, amely azt jelzi, hogy most már tényleg odafigyel az adóhatóság, és próbálja kiszűrni azokat, akik csalnak az adójukkal (vagy más, a költségvetést érintő pénzekkel). Ezt a törekvést támogathatja meg az új jogszabály is – állította. Az pedig nemsokára kiderül majd, mennyire lesz eredményes ez az új megközelítés. Eddig mindenesetre agresszívabb a NAV, mint volt az APEH – VPOP páros – tette hozzá.
A statisztikában még nem látszik
A NAV statisztikája nem támasztja alá azt a benyomást, amiről a Dr. Vilmányi Ügyvédi Iroda munkatársa beszámolt.
Mivel a köznyelv adócsalásként aposztrofálja a Btk. 310. § (adócsalás) tényálláson túl az adóra elkövetett csalást (Btk. 318.§), valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást is (Btk. 310/A. §), a NAV ilyen részletezésben küldte el a statisztikáját, amely az általuk felderített bűncselekményeket tartalmazza.
Adócsalás:
- 2011. I. né. 526 eset 22,51 milliárd Ft (elkövetési érték, azaz az okozott adóhiány)
- 2010. 2 259 eset 62,04 milliárd Ft
- 2009. 2 260 eset 75,13 milliárd Ft
Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás:
- 2011. I. né. 23 eset 116,19 millió Ft
- 2010. 96 eset 501,91 millió Ft
- 2009. 117 eset 378,48 millió Ft
Csalás:
- 2011. I. né. 136 eset 2,39 milliárd Ft (az okozott kár értéke)
- 2010. 381 eset 9,13 milliárd Ft
- 2009. 422 eset 7,53 milliárd Ft
Persze a statisztikában a felderített bűncselekmények szerepelnek, nem a megkezdett vizsgálatok. A most megindított eljárások majd csak később válnak láthatóvá, hiszen egy-egy csalási bűncselekmény felderítése egy-két évig is húzódhat – jegyezte meg Kocsis Zoltán.
Több lesz a félnivaló
A közgazdász szerint eddig csak olyan ügyekben indítottak nyomozást, ahol biztosan megállt az adócsalás tényállás, hogy a hatóság statisztikái ne legyenek rosszak. Ha ezután a tényállást (mint ő valószínűsíti) könnyebb lesz megállapítani és bizonyítani, bátrabban indíthat több nyomozást a NAV. S minél több büntetőeljárást indít, azokból egyre több információt tud nyerni arról, hogyan tudja felfedezni és bizonyítani a többi csalást. Vagyis egyre erősebb lehet és ezzel egyre több félnivalójuk lehet azoknak, akik a törvényeket figyelmen kívül hagyva próbálják csökkenteni a fizetendő adójukat.
Már a hír is visszatartó erő
Százezer forintos adócsalást valószínűleg nagyon kevés ember nem követett el még ebben az országban – ilyen alapon eddig is, ezután is bárkit fülön lehetett volna csípni, és lecsukni. Persze a börtönökben már így is 140 százalékos a túlterheltség, ilyen oldalról tehát van némi korlátja a dolognak. Ettől függetlenül a hír, hogy százezer forintos költségvetési csalás (leánykori nevén adócsalás) miatt bárkit lecsukhatnak, tartósan ott maradhat az emberek fejében, s óvatosságra intheti őket. Lehet, hogy pusztán emiatt is kevesebben veszik majd a bátorságot ahhoz, hogy megkockáztassanak egy csalást.
Bárkit lecsukhatnak
Na és persze azon is érdemes kicsit eltöprengeni, hogyha szinte bárki fennakadhat a százezer forintos szűrőn, és feltehetőleg könnyebb lesz bebizonyítani a csalást, akkor vajon mitől függ majd, hogy végül is kinél kopogtatnak az adónyomozók és kit csuknak le? Milyen mérlegelés alapján történik majd a kiválasztás? Egyik kérdés sem túl megnyugtató – értett egyet a szakértő. S ha könnyebb lesz a bizonyítás, akkor a jövőben leültetik-e mind a milliárdos csalókat? Vagy inkább a kisebb léptékű adóelkerülők alatt rezeg majd a léc, akik eddig ellavíroztak valahogy?
Ha pedig azt nézzük, hogy százezer forint feletti adócsalást (tisztelet a kivételnek) a többség már maga mögött tudhat, akkor ehhez képest a felderített adó-bűncselekmények száma igen kevés. Nem véletlen tehát, hogy az állam az új törvénnyel segíteni akarja a felderítést – tette hozzá.
Összegzésül annyit ajánlott, hogy aki érintettnek érzi magát ebben a kérdésben, az az eddiginél is jobban gondolja meg, bele megy-e bármibe is. A fiktív számlák alkalmazása, a fekete vagy szürke foglalkoztatás és a többi törvénytelen adócsökkentési módszer alkalmazása mind sokkal veszélyesebb, kockázatosabb már most is, mint a NAV előtti időkben volt. S erre ráerősíthet az új törvényjavaslat is, amely megteremtheti annak lehetőségét, hogy a csalásokat gyorsabban és nagyobb körben tudják felderíteni – valószínűsítette Kocsis Zoltán.
A költségvetési csalást az követi el a törvénymódosító javaslat (310. §) szerint, aki
(1)
a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy kötelezettségből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja,
b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe,
c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz,
b) az (1) bekezdés szerint minősülő költségvetési csalást
ba) bűnszövetségben,
bb) üzletszerűen
követik el.
(3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz,
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontjában meghatározott módon követik el.
(6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntette követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. A korlátlan enyhítés nem alkalmazható, ha az (1)-(6) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
A „Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással (309. §)
(1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály alapján, természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Korlátlanul enyhíthető annak büntetés, aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekménnyel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.
Az Ateceged.hu az OEP-től is kért csalási statisztikát, azonban ezt két heti várakozás után sem kaptuk meg.

Van tapasztalatod az ügyben? Oszd meg a többiekkel is!