Hirdetés
Öröklés és ajándékozás: egyenesági rokonok között illetékmentes
A júliustól hatályos illetékmódosítások értelmében mentes lett az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész, illetve az ajándékozási illeték alól az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett ajándék. Az egyenes ági rokonok közötti mentesség tehát független bármiféle értékhatártól, illetve a vagyontárgy jellegétől (pl. lakás, nem lakás, autó stb.) is.
Ezzel összefüggésben azonban fontos tisztázni, hogy kit is tekintünk egyenes ági rokonnak? Erre a kérdésre a családjogi törvény ad magyarázatot. Eszerint egyenes ági a rokonság áll fenn azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. Magyarra lefordítva mindezt, egyenes ági rokon a szülő, a nagyszülő, a dédszülő és az egyéb felmenők, illetve a gyermek, az unoka és a további leszármazók. Az egyenes ági rokonság megállapításakor azonban nem csak a vérségi származást kell figyelembe venni, hanem az örökbefogadáson alapuló kapcsolatot is, azaz egyenes ági rokonnak minősül az örökbefogadott gyermek és az örökbefogadó szülő stb. is.
Visszatérve tehát a júliustól hatályos öröklési és ajándékozási illetékmentességhez, mivel annak szabályai csak az egyenes ági rokonokra terjednek ki, így a testvér, illetve a házastárs öröklésekor, illetve a részükre történő ajándékozáskor a vagyonszerzőnek bizony illetéket kell fizetnie.
Az új szabályokról az APEH honlapján olvashat részletesen.
Kommentek feletti banner
Hirdetés
Hozzászólások
Ez azt jelenti, hogy testvérek között meg lehet úgy oldani az ajándékozást pl. hogy az egyik testvér ajándékozza (illetékmentesen) a szülőnek, majd a szülő továbbajándékozza (szintén illetékmentesen) a másik testvérnek? Ebben az esetben csak egyenesági rokonnak történt ajándékozás, a végeredmény mégis az, hogy testvérről testvérre szállt az értéktárgy. Lehetséges ez?
Lehetséges, de nem "ajánlatos". Az ügyletet ugyanis mindenképpen be kell jelenteni az adóhatóságnak, és könnyen lehet, hogy egy utólagos vizsgálat során megállapítják, hogy a tényleges ajándékozási szándék a testvérek között volt, és ez alapján kiszabják az illetéket. Amennyiben azonban a két ajándékozás között több év is eltelik, már nem feltétlenül tud ilyen szándékot bizonyítani a hatóság.