Pénzforgalmi áfa: komoly feltételek

Jövő év elejétől a kisvállalkozások számára megvalósulhat egy régóta szorgalmazott szabályváltozás: az áfát csak akkor kell leróni a költségvetésnek, ha az adott számla ellenértéke valóban megérkezett a céghez. Legalábbis amennyiben az Országgyűlés rábólint a nemrég a nemzetgazdasági tárca által benyújtott törvénymódosításra.

Miközben a módosítás lényege immár mindenki számára világos, a tervezetben számos olyan részletszabály szerepel, amelyek szem elől tévesztésével egy-egy vállalkozás komoly bajba is sodorhatja magát. Az alábbi sorokban áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat a 2013. január 1-jével életbe lépő szabályozás kapcsán - hvja fel a figyelmet Kalocsai Zsolt, az RSM DTM elnök-vezérigazgatója.

Először is vegyük a két alapvető feltételt, az évi 500 ezer eurós bevételi limitet és a kisvállalkozói státuszt.

500 ezer eurós bevételi határ

• fontos, hogy ezt az összeget minden termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás figyelembe vételével kell megállapítani, és az új adófizetési mód csak akkor alkalmazható, ha a bevétel mind az adott naptári évben, mind az azt megelőző évben e határérték alatt marad;
• az előbbi szabály alól akad néhány kivétel, így többek között a tárgyi eszköz, az ingatlan vagy ingatlanrész, valamint az új közlekedési eszköz értékesítését nem kell hozzászámolni a bevételekhez;
• ha egy, a pénzforgalom szerinti áfafizetés alá már bejelentkezett cég év közben lépi át az 500 ezer eurós limitet, erről köteles értesíteni az adóhatóságot, és arra a számlára, amivel a cég túllépte az összeghatárt, már nem vonatkozik az új adózási mód. Vagyis ilyenkor azonnal megszűnik a pénzforgalmi adózói státusz.

A második feltétel az, hogy a cég a kis- és középvállalkozásokról szóló szabályozás szerint kisvállalkozásnak minősüljön. További részletek az RSM DTM blogbejegyzésében.