Az új Etikai Kódex célja a kereskedelemi színvonal emelése, a fogyasztói bizalom növelése valamint a tisztességes verseny elősegítése. A fogyasztók fokozott védelme érdekében a Kódex megköveteli a KÉSZ tagcégeinek minden értékesítőjétől, hogy egyértelműen azonosítsák be önmagukat és az értékesíteni kívánt terméket. Csalók ugyanis gyakorta kötnek meg szerződéseket, majd tűnnek el a fogyasztók pénzével, akár másnap, más néven új céget alapítva - így szinte lehetetlen velük szemben a fogyasztói igények érvényesítése.
A termékekkel kapcsolatos szóbeli és írásbeli tájékoztatásnak egyértelműnek, világosnak és a valóságnak megfelelőnek kell lennie. A fogyasztót a kereskedők kizárólag ésszerű módon és elfogadható időpontban kereshetik meg ajánlataikkal a tolakodás elkerülése érdekében.
Különösen a kiszolgáltatott, a csalók fő célközönségét jelentő idősebb korosztály védelme érdekében a Kódex előírja, hogy a közvetlen értékesítők nem élhetnek vissza a fogyasztók bizalmával és tiszteletben kell tartaniuk azok kereskedelmi tapasztalatainak hiányát. A közvetlen értékesítők nem használhatják ki a vásárlók korát, betegségét, testi vagy szellemi korlátait, hiszékenységét, tárgyi ismereteik hiányát vagy nyelvi nehézségeit.
A vállalkozásoknak a megrendelés aláírásától számított legkésőbb 30 napon belül teljesíteni kell a szerződést. A jogszabályban előírt 8 munkanapos elállási időn túl azonban a KÉSZ tagjai esetenként 30 napos, vagy ennél is hosszabb határidőt biztosítanak a fogyasztóknak, hogy indoklás nélkül felbontsák a szerződést.
Az Etikai Kódex előírásainak betartását egy független testület, az Etikai Bizottság ellenőrzi. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a KÉSZ egyik tagcége megsértette az Etikai Kódex előírásait, a fogyasztók panasszal élhetnek az Etikai Bizottság felé. Az Etikai Bizottság a fogyasztó kérésére ingyenesen köteles a panasz beérkezésétől számított 90 napon belül eljárni. Az Etikai Bizottság döntései a KÉSZ tagjai számára kötelezőek, ám a fogyasztók dönthetnek úgy, hogy nem fogadják el az Etikai Bizottság határozatát és békéltető testülethez, bírósághoz vagy valamely illetékes hatósághoz fordulhatnak.
forrás: KÉSZ
Az átutalások 95+ százaléka a VIBER rendszeren keresztül futó bankközi pénzmozgás. Egyszerűen érthetetlen, miért nem elég ezeket megadóztatni, miért kell a lakossági átutalásokat is terhelni. A jövedelem keletkezésének minden pontján leveszi a sápot az állam. Lényegében ez egy pénzügyi szolgáltatásokra kivetett ÁFA, visszaigénylési lehetőség nélkül.
Van tapasztalatod az ügyben? Oszd meg a többiekkel is!