A kisebb cégek körében is egyre inkább terjed a coaching. A coacholt vezetők általában elégedettek, hiszen motivációjuk nő, időgazdálkodásuk fejlődik, a coaching személyessége pozitív lélektani hatásokkal jár, de ezek nehezen forintosítható eredmények.
A coaching intenzíven növekvő tanácsadói forma hazánkban is. Magyarul „üzleti edző”-nek mondhatjuk, illetve átvette a szakma a coach kifejezést is. A coaching a nyugati gazdaságokban széleskörben elterjedt üzleti eszköz.
A coach nem tanácsadó, nem fog konkrét megoldást szállítani, és nem végzi el a cégvezető helyett a munkát. A coach támogatja a vezetőt döntéseiben, kommunikációjában, céljai kitűzésében és azok megvalósításában. Onnan ismerjük meg a coachot, hogy szinte minden kérdésünkre kérdéssel válaszol. Tükröt tart a személyiségjegyek, a viselkedés, a kommunikáció és a téves előítéletek elé. Ebből tanulva javítja saját magát a coachee (coacholt személy) és válik tudatos, magabiztos és sikeres vezetővé.
Van azonban profitábilis coaching: a ROI, ahol a folyamat eredménye számszerűsíthető. Erről szóló példát osztott meg hallgatóságával a 4. Magyarországi Coaching Konferencián Karmazin György, akinek cége, a BI-KA Logisztikai Kft mára régiónk piacvezető szállítmányozó és logisztikai szolgáltatója. A vállalkozó-menedzser 2009-ben megkapta az Év vállalkozója címet, tavaly pedig Magyar Gazdaságért díjjal tüntették ki.
Karmazin György saját tapasztalatairól beszélt: kezdetekben közlekedési szakemberként sokáig napi szinten, „kézzel” irányította vállalkozását. Az idő múlásával szépen növekedett a cég, ezzel együtt több lett a probléma is. Visszatekintve, a sok jó döntés mellett legalább annyi rossz is született, melyeket az átgondolatlanság és a rendszertelenség jellemezte. Ez a helyzet sok kkv-vezető számára ismerős lehet, azonban Karmazin György folyamatosan kereste a továbblépés lehetőségét. Amikor a vállalat elért egy „kritikus növekedési ponthoz”, egyértelmű volt, hogy már kell a külső segítség. Stratégiai- és folyamat tanácsadókat kértek fel, bevezették az ERP (vállalatirányítási) rendszert, megtörtént a folyamatok optimalizálása, javítása és átszervezése (BPR) is. Ennek ellenére a cég eredményessége nem hozta meg a várt növekedést.
Ezt követően ismerkedett meg Karmazin György a coaching szemlélet sajátosságaival, mely rádöbbentette, hogy a korábbi tanácsadók munkái önmagukban nem elegendőek a sikerhez, ha a szervezet magja, a folyamatokat irányító kulcsemberek nem támogatják a vállalat hatékony működését. A coaching segítette a cég vezetőit abban, hogy egységesebben, azonos célokért küzdjenek, és motivált, feladatukért felelős, tudatos vezetők legyenek.
A coachingot pénzügyi célokhoz kötötték: árbevétel- és profitnövekedéshez. Így a coaching folyamat végén az elmúlt évben (a válság ellenére) 23 százalékos árbevétel-növekedést ért el a vállalkozás. A BI-KA Logisztika Kft. és vezetője megvalósította a coaching szemléletű vezetést. Esete követendő példa, és egyértelmű bizonyíték arra, hogy a coaching KKV-k számára is hasznos eszköz.
A ROI megközelítésű coaching tehát mérhető eredményeket ígér, és hatása hosszú távra szól. Kkv-vezetőként sem kell idegenkedni a coachingtól, a coachoktól. Sok hasonló eset bizonyítja, hogy ez nem csak a nagyvállalatok kiváltsága. Coach kiválasztáskor pedig bátran kérdezzék meg, hogy a pályázó coach ismeri-e a ROI-t.
Az átutalások 95+ százaléka a VIBER rendszeren keresztül futó bankközi pénzmozgás. Egyszerűen érthetetlen, miért nem elég ezeket megadóztatni, miért kell a lakossági átutalásokat is terhelni. A jövedelem keletkezésének minden pontján leveszi a sápot az állam. Lényegében ez egy pénzügyi szolgáltatásokra kivetett ÁFA, visszaigénylési lehetőség nélkül.
Van tapasztalatod az ügyben? Oszd meg a többiekkel is!