Munkaerő-kölcsönzés: egy atipikus lehetőség

Ugyan egyelőre még nem általánosan elterjedt, de Magyarországon is egyre több cég él a munkaerő-kölcsönzés lehetőségével, amelynek lényege, hogy a munkaerőbérléssel foglalkozó társaság a dolgozóval olyan munkaszerződést köt, amelyben vállalja a foglalkoztatását egy másik cégnél. A munkaviszony létrejöttével és megszűnésével kapcsolatos munkáltatói jogokat így a bérbeadó gyakorolja, viszont a munkavégzést érintő egyéb pontokban – ilyen a munkavégzés menete, a munkaidő –eltérő megállapodás hiányában a bérbe vevő cég képviseli a munkáltatói jogokat.

Az országgyűlés 2007 áprilisától módosította a munkaerő-kölcsönzés feltételeit. Ez az intézkedés része volt a Gyurcsány Ferenc vezette kormány gazdaságkifehérítési kísérleteinek. A módosítás során meghiúsították azt a lehetőséget, hogy a munkaerő-kölcsönző visszabérelje a dolgozót – ha a kölcsönbe vevő cég újra igényt tart a munkavállalóra, fél évet kell várnia a következő munkába lépésig. Egy másik korábbi, a Munka Törvénykönyve módosításával pedig a munkavállalót is érdekeltté tették ebben a foglalkoztatási formában úgy, hogy a kölcsönzött munkavállalókat – egy átmeneti időszak után –ugyanazokkal a jogokkal látták el, mint a belsős dolgozókat.

Köves Balázs, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke, egyben az ország nyolcadik legnagyobb foglalkoztatója, a tízezer embert alkalmazó Trenkwalder munkaerő-kölcsönző értékesítési vezetője lapunknak elmondta: a munkaerő-kölcsönzés atipikus, innovatív válfaja a foglalkoztatásnak. Ebben az esetben nem a megszokott kettő, hanem három fél állapodik meg: a munkavállaló, a kölcsönbevevő, valamint a kölcsönző cég. A vállalatoknak ez mindenképpen megéri: a kölcsönzés biztosítja számukra a megfelelő rugalmasságot a munkaerő-gazdálkodás terén, mentesülnek a pályázók toborzásával, felvételével járó feladatok alól. További előny, hogy a vállalatok sokszor nem is tudnak más megoldást alkalmazni a belsős létszámkorlátaik okán. A munkavállalók részéről is növekedni látszik az igény a kölcsönzött foglalkoztatás iránt – különösen a magas munkanélküliséggel küzdő térségekben és munkavállalói szegmensekben (pályakezdők, 50 év felettiek, hátrányos helyzetűek) –, hiszen felismerték, hogy hamarabb lesz munkája annak, akit kölcsönzőn keresztül közvetítenek ki, mint annak, aki arra vár, hogy státuszba kerüljön egy cégnél. A kölcsönzés reintegrációs hatása nagyon erős. Az új, kölcsönzött munkavállalóknak átlagosan 36 százaléka volt korábban regisztrált álláskereső, míg a kölcsönzés lejárta után csak 12 százalékuk lesz ismét munkanélküli. A foglalkoztatottak túlnyomó része fizikai állományba jelentkezik szakmunkára vagy szakképzettséghez nem kötött, betanított munkákra, illetve adminisztratív szellemi munkakörök ellátására.

A cikk folytatása a nol.hu-n